Annyira imádom, hogy pénteken 13:50-kor a rohadt buszon megmozdulni nem lehet, és hogy büdös öregasszonyok ezer éve nem megmosott haját szagolgassam, nem mellesleg ott fitogtatják magukat, hogy van ülőhelyük. Fujj, de rühellek buszozni, fujj, fujj. Amint lehetséges, szerzek motorosjogsit, és motorral járok be, mert ezek között a múmiák között közlekedni egyenesen képtelenség. Ha sétálsz is, akkor elédáll, és lassan megy - ha sietsz, akkor meg még lassabban. Ezek miatt késtem le azt a nyamvadott zebraátkelést, és miattuk nem tudtam zenét hallgatni, és az ő hibájuk, hogy a tinédzser konkrétan NEM ÉLHET.
Jajj, de szeretem én, hogy Zsóf néninek kóruspróbája volt, és Zsolt bá' jött be helyettesíteni. Így nem kellett dogát írni - vagyis kellett, de mindenki végigröhögte az egészet, és végülis semmi nem lett a dolgozatból, csak át kell nézni. Ha jól megfontolom, akkor remek puska lesz a Zsófi nénivel írandó dolgozatomhoz. Az Ágó meg ott röhögtetett a padban, és mindenki az én szenvedésemet nézte. Tiszta vörös volt a fejem a röhögéstől, és a számat is befogtam. Annyira idétlenül nézhettem ki, hogy az hihetetlen.
A tegnapi nap folyamán halálos sokk ért, ugyanis a Death Note szám szerinti 25.-ik részében L. már sajnálatos módon vagy alulról szagolja az ibolyát, vagy fentről néz Yagami Light-ra. É beteljesült, amit néha kívántam: Hogy Light írná bele a halállistájába...!
Annyira szeretek két A/4-es oldalból dolgozatot írni, hogy nagyon. "Imádok." Ha kell, fogalmazást írok a rohadék Anglia minden területéről, de hogy olyanokból, hogy mit gondolok az ofőmről, na arról nem szeretek írni. Bár lehet, hogy azt a mondatot, hogy " Szeretném, ha a férjem bérgyilkos lenne." nem kellett volna beleírni. De legalább őszinte vagyok a második angol tanáromhoz. Jobb ötletem meg nem volt, és azt nem akartam írni, hogy "Loki az ideális pasas".
Örökösök I. könyv korrektúra, Avengers Cafe 5.: Loading, loading...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése